Életbiztosítás

Általános tájékoztató az életbiztosításról

Biztosítással általában valamilyen jövőbeni esemény anyagi következményeinek enyhítését, csökkentését kívánjuk megoldani. Arra kötünk szerződést egy biztosítóval, hogy rendszeresen fizetett biztosítási díjaink fejében, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, számunkra, vagy azok számára, akiket kedvezményezettként megjelölünk, nyújtson kárpótlást, fizessen ki egy meghatározott összeget, vagy járadékot. Két jellemző köre van a biztosítási helyzeteknek:

• Valamilyen, rendszerint jelentős kárral járó, de általában ritkán bekövetkező esemény (pl. baleset, tulajdonunk megkárosítása), amelynek a következményeit szeretnénk mérsékelni;
• Valamilyen nagy valószínűséggel bekövetkező esemény (pl. születés, házasságkötés, halál), amire szeretnénk felkészülni.
  

Az életbiztosítás

Az egyik leggyakoribb biztosításforma. A különböző élethelyzetekre való felkészülést segítő biztosítás. A biztosítási esemény sokféle lehet, a születéstől egészen a halálig. Az sem szükséges, hogy kárral járjon, de anyagi helyzetében rendszerint változást, terhet jelent a biztosítottnak, vagy annak, aki viselni kénytelen. A biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, így a biztosító és a vele szerződő fél szabadon határozhatja meg a biztosítási összegét. A gondosan megválasztott életbiztosítás alkalmas arra, hogy növelje biztonságunkat, és lehetőséget adjon az esetleges veszélyhelyzetek következményeinek megoldásához.

A különböző életbiztosítási lehetőségek eltérnek abban egymástól, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor milyen szolgáltatást nyújtanak, milyen rendszerességgel kell a díjat fizetni és van-e lehetőség arra, hogy befolyásoljuk; a biztosító mibe fektesse a befizetéseinket. Elsősorban a szerződő fél és a biztosított megállapodásától függ, hogy milyen hosszú időre, milyen kockázatra és milyen nagyságú összegre kíván fedezetet teremteni. Természetesen rendszerint ennek megfelelő az eljárási rend is (pl. kell-e előzetes orvosi vizsgálat), amivel a biztosítást megkötik. Ma már nem csak a családtagok, hanem egyre gyakrabban a munkáltatók is kötnek biztosítást.

Vissza a lap tetejére

A legjellemzőbb életbiztosítási módok:

Az egyik leggyakorib biztosítási mód a vegyes életbiztosítás. A biztosítási esemény: a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála, a biztosítási időtartam alatt. Ez a biztosítási forma kiválóan alkalmas arra, hogy előtakarékoskodjunk valamilyen a jövőben felmerülő és előreláthatólag jelentős kiadással járó eseményre (pl. a gyermekek felnövekedésével, iskoláztatásával járó kiadásokra), vagy a saját anyagi helyzetünk változásával összefüggő eseményre (pl. nyugdíjazás). Az esemény bekövetkezésekor a biztosított, vagy az általa megjelölt kedvezményezett attól függően juthat jelentősebb összeghez, hogy mennyi a biztosítónak befizetett összeg és azt miként fektette be a biztosító. Ebből következően a biztosításnak csak egy része előre garantált, a biztosító befektetési tevékenységétől függő eredmény azonban nem számítható ki. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a biztosító költségeit nekünk kell megfizetnünk. (Ennek mértékére vonatkozóan egyre több biztosítási forma ad eligazítást.) A költségek levonása után maradó díj kisebb része szolgál a halál esetére szóló kifizetések alapjául és a másik része kerül az életbiztosítási díjtartalékba. Ezt fekteti be a biztosító, és ennek nyereséggel növelt összegét kapja meg a biztosított, ha a biztosítás lejáratakor életben van. Nagyon fontos kérdés, hogy a biztosító milyen hozamot garantál a befektetései után, mert ezt a hozamot akkor is ki kell fizetnie, ha befektetései nem nyereségesek. Hasonlóan fontos kérdés, hogy a többlethozam miként oszlik meg a biztosító és a biztosított között. A vegyes életbiztosítás takarékossági jellegű, ezért akkor sem szűnik meg, ha nem tudjuk az eredeti állapotot fenntartani, nem tudjuk a biztosítási díjakat tovább fizetni. Ekkor lehetőségünk van a visszavásárlásra, illetve a díjmentesítésre. Visszavásárláskor a biztosító az addigi befizetéseink egy részét visszafizeti (ami nagyon alacsony arányú is lehet), és ezzel a biztosítás megszűnik. Díjmentesítéssel az addigi befizetéseknek megfelelően leszállításra kerül a biztosítási összeg, de a biztosítás fennmarad. A biztosítók az alapszolgáltatáson kívül ehhez a biztosításhoz mellékszolgáltatásokat is kínálnak, amelyek balesethez, az egészség súlyos és tartós megromlásához kötődnek.

A befektetési életbiztosítás nagyon hasonlít a vegyes életbiztosításhoz. Különbözik azonban abban, hogy a befektetési döntéseket nem egyedül a biztosító hozza, hanem maga a szerződést kötő választja meg, hogy milyen kockázati besorolású befektetésekbe akarja a díjat fektetni. Ebből mind a kockázat mértékére, mind a kockázatnak a biztosító és biztosított közötti megosztására nézve jelentős eltérések következnek. Általában minél biztonságosabb egy befektetés, annál kisebb a várható hozam, és viszont. PI. biztos, de általában nem magas megtérülést biztosítanak az állampapírok és bizonytalan, de jelentős hozammal járhatnak a részvények. A biztosítottnak a befektetési életbiztosítás esetében nincs meg az a lehetősége, hogy a konkrét befektetési eszközt maga válassza meg. Ezt a biztosító megfelelő szakemberei végzik, de tőle függ a kockázat mértéke, hogy miként osztja meg a befizetett díjait a különböző kockázatú befektetések között. Döntésének megkönnyítéséhez a biztosítók a legszélesebb lehetőségeket kínálják. Számolni kell azzal, hogy a biztosító rendszerint semmilyen hozamot nem garantál, és szélsőséges esetben elveszíthetjük a befizetett díjainkat is. Az, hogy korábban milyen hozamot produkáltak a számunkra felajánlott lehetőségek, nem biztosíték a jövőre vonatkozóan! A befektetési életbiztosítás a vegyes életbiztosításhoz hasonlóan alkalmas lehet előtakarékosságra és általában ugyanazok a jogok érvényesíthetők, mellékjogok fűzhetők hozzá, mint a vegyes életbiztosításokhoz.

A kockázati életbiztosítás alapszolgáltatása a biztosított halálához kötődik. Ha a biztosított a biztosítás időtartama alatt meghal, a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes biztosítási összeget. Ha a biztosítási időtartamot a biztosított túléli, a biztosítás díjfizetési kötelezettség nélkül megszűnik. E biztosítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén nem kerülnek számukra elviselhetetlen anyagi helyzetbe. Különös jelentősége van e körben annak, ha a biztosítottnak jelentős adóssága (pl. bankkölcsön) van, amelynek megfizetése alól mentesülnek az örökösök. Ez a biztosítási forma vissza nem vásárolható, díjmentesítése nem lehetséges, de kapcsolódhatnak hozzá mellékszolgáltatásként balesethez, betegséghez, vagy egészségkárosodáshoz kötődő mellékszolgáltatások.

Vissza a lap tetejére

Indexálás

A lényegét illetően egyfajta értékkövetés. A biztosítás díjának és a biztosítási összegnek a hozzáigazítása az árszínvonal változásához, de anélkül, hogy a két változás hosszú távon megfelelne egymásnak. Például a kétszeres díjfizetés nem jár kétszeres biztosítással, mert a korábbi években alacsonyabb díjakat fizettünk és ezt a biztosítási összegnél figyelembe veszik. Indexálással állapítják meg évenként egyszer a díjfizetésünk változását és a biztosítás összegét.

Vissza a lap tetejére

Részesedés a nyereségből

Már utaltunk rá, hogy a befektetésekből keletkező nyereség egy (jelentősebb) részét a biztosító vissza kell, hogy juttassa a biztosítottnak. Ezt megteheti úgy, hogy elkülönített számlán kezeli és mindaddig befekteti, amíg nem kell elszámolnia. Megteheti, hogy emeli a szolgáltatás összegét és megteheti, hogy a díj és a szolgáltatás arányainak javítására használja. Azt, hogy a visszajuttatás milyen módon történik, a biztosítási szerződés tartalmazza. Nagyon fontos tudni, miként alakul az életbiztosítási díjtartalék. A nyereségrészesedés és a díjtartalék aránya attól függ, milyen eredményességgel forgatta meg a biztosító a rendelkezésére álló összegeket és milyen szabályai vannak a többlethozam visszajuttatásának. Ha nagy a tartalék, nagy lesz a nyereségrészesedés, és viszont! Figyeljünk arra, hogyan aránylik a jóváírt nyereség az előző évi díjtartalékhoz. Ha ez eléri a piaci kamatok szintjét, vagy annál több, megnyugodhatunk. Fordítva már nem kedvező a helyzetünk, de további lépéseinket fontoljuk meg aszerint, hogy miért kötöttük a biztosítást és milyen lehetőségeink vannak az elállásra.

Vissza a lap tetejére

A szerződés megszűnése, mentesülés, elállás

A szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével és a biztosító kötelezettségvállalásának teljesítésével szűnik meg. A biztosító a biztosítási összeg megfizetésétől csak akkor mentesül, ha a bekövetkezett eseményre a szerződésben kizárta a szolgáltatását, vagy a szerződő fél, illetve a kedvezményezett jogellenesen közreműködött az esemény bekövetkezésében, esetleg a szerződést jelentősen befolyásoló lényeges körülményeket - bár azokról tudott - a szerződés megkötésekor elhallgatott. Életbiztosításoknál akkor is mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerződés megkötésétől számított két éven belül öngyilkosságot követ el. A szerződésben rögzített időn belül visszafizetés nélkül, azon túl megtérülés mellett a szerződő fél is elállhat a szerződéstől, de fontos tudni, hogy mindenképpen veszítünk. Ha a körülményeink és a szerződés lehetővé teszik, inkább díjmentesítést kérjünk. Ha a biztosítás bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles kifizetni a biztosításnak azt a részét, amelyet a biztosítási szabályzatban díjtartalékként, illetve visszavásárlási összegként megjelölt. Ez alól csak azok a biztosítások képeznek kivételt, ahol azt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Életbiztosítással hosszú időre kötelezzük el magunkat. Ezért fokozott körültekintéssel és megfontoltan járjunk el. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen szerződést írunk alá.

Vissza a lap tetejére