Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Általános tájékoztató a kötelező biztosításról és annak legfontosabb részeiről
| A kötelező biztosítás szolgáltatása |
| Szerződésre kötelezettek |
| A szerződéskötés feltételei |
| A kötelező biztosítás területi hatálya |
| A kötelező biztosítás időtartama |
| Bonus-Malus rendszer |
| KGFB Flotta |
A kötelező biztosítás szolgáltatása
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a gépjárművel okozott károk - a károkozó fizetőképességétől függetlenül - megtérüljenek. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét. Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 1250 millió Ft a maximális térítés.
Szerződésre kötelezettek
A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. A régi típusú forgalmi engedélyben jelenleg tulajdonos megjelölés szerepel, nem pedig üzembentartó, ettől függetlenül a régi típusú forgalmi engedélyben bejegyzett személy jogosult és kötelezett szerződéskötésre. Az új típusú forgalmi engedélyben elsősorban az üzembentartó adatai szerepelnek, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ha az üzembentartóval nem megegyező a tulajdonos személye, akkor a tulajdonos is köthessen biztosítást. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés, ugyanis nem eredményez az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.
A szerződéskötés feltételei
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében ajánlattal kell fordulni a biztosítóhoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. Az ajánlat-elfogadási kötelezettség független a gépjármű korától, műszaki állapotától (a gépjármű forgalomra való alkalmasságának megítélése az erre jogosított hatóság feladata), az üzembentartó személyétől. Az új kormányrendelet megkülönböztet a rendszerbe új belépőt, ill. már szerződéssel rendelkező üzembentartót. Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. Az ezt követő időszakra azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amikor az üzembentartó nem rendelkezik szerződéssel (Kártalanítási Számla).
A kötelező biztosítás területi hatálya
Az új szabályozás értelmében a szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban résztvevő országok listáját a PSZÁF teszi közzé.
A kötelező biztosítás időtartama
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú. Biztosítási időszakon a naptári évet kell érteni, a biztosítási évforduló minden év december 31. napja. Határozott időtartamú szerződés megkötésére meghatározott esetekben kerülhet sor.
Bonus-Malus rendszer
A bonus-malus rendszer csak arra a gépjármű-üzembentartóra (természetes- vagy jogi személy) vonatkozik, aki a gépjárművére határozatlan időre szóló, egyedi biztosítási szerződést kötött. Az új szabályozás kiterjesztette a rendszert a személyautókon túl a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat un. bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Mivel a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra a rendszer csak 2001-ben indul, ezért A0-tól eltérő besorolásuk csak 2003. január 1-jével lehetséges. Az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig tart.
Bonus: Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Malus: Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
KGFB Flotta
Magánszemélyekkel, gazdálkodó szervezetekkel, illetve vállalkozókkal abban az esetben köthető keretszerződés (flotta), ha a biztosítani kívánt gépjárműveik száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon (magán vagy jogi) személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.
Kötelező biztosítás