Nem minden viharkárt fizetnek ki a biztosítók!

Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy alkuszi elemzésben, amely 12 biztosító ajánlatát vizsgálta.

Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után egyáltalán nem, vagy csak igényeik egy részét fizették ki a biztosítók,  noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást. Vagy a régebben megkötött biztosítások már nem követték az évek alatt emelkedett értékű ingatlanokat és az azokban található ingóságokat, vagy nem vonatkozott a kockázatvállalás minden kártípusra   – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.

Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben pontosan meg van határozva, hogy a szélvihar, ami lesöpörte a házunk tetejét viharkárnak minősül e, vagy sem. Sokan nem tudják ugyanis, hogy viharkárnak csak bizonyos sebesség feletti szélben  minősíti az esetet a biztosító. Ezek tétele pedig változó biztosítónként, van ahol 65 km/h-tól már viharkárnak minősül a kársemény, de van ahol ez csak 90 km/h felett igazoltan az.  Ezért hoppon maradhatnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a 2009-ben az Év Alkuszának választott CLB szakértője.  

Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt, vagy csak egyszerűen azért, mert már vannak sokkal jobb ajánlatok is a piacon,  érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.  Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett  a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő  kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá,  valamint a kidőlt fák esetei is nagyon gyakoriak már. Mindezekre  igaz, hogy  egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen, vagy egyáltalán nem  terjed ki.