Ez a tömeges baleset esetén (pl. buszbaleset) a károsultak részére kifizethető összes kártérítési összeg felsőhatárát jelenti. A személysérüléssel (elhalálozással) kapcsolatos vagyoni, és nem vagyoni kártérítési igényeket – a sérülés mértéke alapján – rendszerint a bírói gyakorlatban alkalmazott (megítélt), kártérítésekhez viszonyítják. A vagyoni kárigény jellemzően bizonylatokkal dokumentálható, így azok megítélése (esetlegesen felmerülő értékvitákat leszámítva) nem szokott különösebb gondot jelenteni. A legnagyobb értékvitát a nem vagyoni kárigény megítélése váltja ki. Minden káresemény más, a sérülések mértéke eltérő, így a kárigény mértékét (illetve megítélését) a sérült személy egyedi körülményei (jövedelme, a rehabilitáció ideje, családi állapota, - körülményei, stb.) határozzák meg. Esetenként ez akár több tízmillió forintos nagyságrendbeli eltéréseket is jelenthet, ezért saját érdeke - a továbbiakban is – a területen jártas jogi képviselő megválasztása. A területi ügyvédi kamarák honlapjai segítenek a választásban.